Valóban hiszünk a fiatalokban? Adunk nekik elég teret a kiteljesedéshez? Milyen lehetőségei vannak egy hátrányos helyzetű fiatalnak az életben? A vírushelyzet miatt magukra maradt fiatalok történetét ismerhetjük meg, hogy milyen eredményeket értek el otthoni tanulásuk során.
A tatabányai Füzes Utcai Általános Iskolában tanítok majdnem egy éve. A tanításban mindig is nagy kihívást láttam, ezért is vállaltam el ezt a nagy felelősséggel járó feladatot. A pandémia miatt távoktatásra, vagyis digitális tanmenetre kellett átállnunk. Óriási teher volt ez mind a tanárok, a szülők, de legfőképpen a gyerekek számára. Sok olyan diákunk volt, akik egyáltalán nem, vagy csak alig adtak magukról „életjelet” az online platformokon. Azt gondoltuk, hogy elveszítettük őket, és nem is fognak már visszatérni akkor sem, ha újra elkezdődik a tantermi oktatás.
Sok esetben azonban javítottak a tanulmányaikon, és itt nem az osztályzatok átlagára gondolok, hanem a tényleges tudásra, amit önállóan, közvetlen segít…