“Soha nem voltam az a karrierista típus, abban reménykedtem, hogy valaki egyszer csak elhív egy színházba játszani és így is lett.” - Interjú Fekete Lovas Zsolttal
A Sepsiszentgyörgyön felnőtt Zsolt példaképe a Bocsárdi László féle színházi közeg. A társulat korszakalkotó előadásai és a bensőséges atmoszféra azonnal magával ragadta a színészi pályára készülő fiút. “Úgy néztem fel ezekre a színészekre, mint az istenekre.” -idézi fel nosztalgiázva.
Elmeséli, hogy az egyik előadás után vette a bátorságot és beszélgetett velük. Ekkor született meg az álma, hogy színész legyen a Tamási Áron színházban. Mesél marosvásárhelyi élményeiről a színművészeti egyetemen és arról, hogyan került a budapesti alternatív színházi élet sűrűjébe. Végül beszél az őrkői roma telepen végzett közösségi munkájáról, tapasztalatairól és annak utóhatásairól.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése