Ugrás a fő tartalomra

Apámékról név nélkül



Mi az első dolog, ami eszedbe jut a szüleidről? Mit jelentenek számodra? Mit tanultál tőlük? Miért lehetünk hálásak nekik felnőtt életünkben?

Hátrányok- annyiszor hallottam már ezt- sokszor ürügyként a pozitív diszkriminációra, máskor a ’lesajnálásra’. Gyerekkoromban természetes volt megélni a nélkülözést. Sokat kajtattam anya után – még akkor is, amikor főzött- hogy csináljon nekem cukros kenyeret. Szerettem azt is és a bodagot (cigány kenyér) is. Akkor is, amikor anyám többnyire akkor csinálta, amikor nem nagyon volt mit enni. A család kertet művelt, így egy ideig volt friss zöldség és gyümölcs. Emellett napszámba jártak dolgozni, hogy legyen kenyér az asztalunkon. Édesapám kőművesként dolgozott, anya mellette segédmunkásként keresett pénzt. Én mégis mindig azt mondtam, az iskolában, hogy háztartásbeli, a munkája az, hogy gondoskodjon rólunk, a családjáról. Sokan nézték naplopónak, hiszen csak egy cigány család voltunk. 

Gyerekként fogalmunk sem volt arról, hogy mit is jelent a diszkrimináció. Nem ismertük ezt a kifejezést, de minden nap éreztük a bőrünkön. Gyűlöltem a tesi órákat, mindig minket választottak utoljára. Senki nem akart velünk lenni, olyan fájó volt mindig utolsóként ott maradni, és látni a többiek arcán, hogy nem akarják, hogy egy csapatban legyek velük. De azért német órán jó volt, amikor súgtam és megúszták, hogy karót kapjanak. Ilyenkor senkit nem érdekelt, hogy kinek milyen a bőrszíne. Talán ezért nem utáltak minket olyan látványosak, mert a sok megalázó és bántó helyzet ellenére mindig megmaradtunk segítőkészek. 

Szegények voltunk és ma is azok vagyunk. A szüleim éjjel nappal dolgoztak, azért, hogy nekünk több legyen, többre vihessük. Hálás vagyok nekik, hiszen a sok nehézség ellenére, mindig tisztességre, nyitottságra neveltek minket, és arra, hogy az embert a tetteik határozzák meg, és nem az, hogy milyen a bőrszínűk. Fontos, hogy tegyünk azért, hogy egy szebb és elfogadóbb országban élhessünk. 

A bejegyzést a Független Színház Roma Hősök workshop résztvevője készítette.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Négy szelet torta

  Mit jelentenek számunkra az anyák? Mit tanulunk tőlük és melyek a legkedvesebb emlékeink anyukáinkkal? A legerősebb, legkitartóbb emberek, akik soha nem adják fel és mindig számíthatunk rájuk. A következő történet egy anyát, hőst mutat be, aki a gyermekeinek él. Kiskoromban nem volt mindennapos, hogy édességet kapunk. Mégis, mikor anyu ment a boltba, nagy reményekkel vártuk haza a testvéremmel. Vajon ma mit hoz nekünk? Nyalókát? Dinnyés rágót? Netán gumicukrot? Emlékszem, egyszer nagyot sóhajtott mikor ment a boltba, 500 forint volt akkor minden vagyonunk, kenyeret akart venni. Én nem tudtam mennyit ér 500 forint, de már akkor is annyit érhetett mint manapság, nem túl sokat. Mikor anyu hazaért, lerakta a kenyeret az asztalra, majd a zsebéből kivett 2 nyalókát és mosolyogva adta oda nekünk, majd a konyhába ment, hogy krumplit főzzön. Emlékszem, 6 éves voltam mikor először tortát kaptam. Csokis volt. 4 szeletet tudtak venni, nem volt többre pénz. 5-en ültünk az asztalnál, és ...

Megállíthatatlanok vagyunk

  Mit jelent számunkra a család, a szülők és a testvérek? Mit teszünk meg a családtagokért és mit tesz értünk a család? Hogyan segíthetjük egymást az életben? A történetem az öcsémről szól, akire hősként tekintek az életemben. Gábor egyszerű ember, hatalmas szívvel, aki nagyon egyenes és strapabíró. A munkatűrő képessége igazi hősre vall, heti 5 napon át 16 órát dolgozik szakácsként, minden nap felkel, elmegy a munkába, mert ez a dolga. 18 éves volt, amikor kapott egy nagyon jó lehetőséget, hogy külföldön dolgozzon szakácsként, természetesen jóval több fizetésért, mint itthon. Ha elfogadja gyökerestül megváltozott volna az élete, de nem akarta egyedül hagyni anyát és engem sem. Csak mi vagyunk egymásnak hárman és soha nem hagynánk el egymást. Természetfölötti ereje van, úgy hozta az élet, hogy összeköltözött anyával, akiről egészségügyi okok miatt gondoskodni kell, de ezt sosem éltük meg problémaként, mi egyek vagyunk, szó nélkül teszi mindenki a dolgát -Gábor dolgozik, anya ve...

Mit jelent számunkra a roma színház?

Véget ért az Roma Hősök – V. Nemzetközi Roma Színházi Fesztivál   A Független Színház Magyarország 15 éve azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet a roma színház értékeire, történeteire és hőseire. A társulat idén 5. alkalommal 2022. május 5-9. között rendezett nemzetközi színházi találkozót az RS9 Színházban. Az eddigi 5 fesztivál alatt 29 előadás mutatkozott be a nagyközönségnek. A fesztivál fő célja, hogy roma szerzők által írt, hiteles történetek bemutatása, amelyek a roma kultúrában rejlő értékekre hívják fel a figyelmet. „Azért dolgozunk, hogy európai kortárs alkotások bemutatásával hívjuk fel a figyelmet a roma dráma és történetmesélés értékeire, továbbá a roma közösségek helyzetére, értékvezérelt emberek történeteit, és nem mindennapi kihívásaikat állítva a figyelem középpontjába.”  – Balogh Rodrigó, művészeti vezető Roma Heroes Digital Collection of European Roma Theater and Drama A Független Színház Magyarország, fennállásának tizenötödik évfordulójának alkal...