Apámékról név nélkül

Mi az első dolog, ami eszedbe jut a szüleidről? Mit jelentenek számodra? Mit tanultál tőlük? Miért lehetünk hálásak nekik felnőtt életünkben?

Hátrányok- annyiszor hallottam már ezt- sokszor ürügyként a pozitív diszkriminációra, máskor a ’lesajnálásra’. Gyerekkoromban természetes volt megélni a nélkülözést. Sokat kajtattam anya után – még akkor is, amikor főzött- hogy csináljon nekem cukros kenyeret. Szerettem azt is és a bodagot (cigány kenyér) is. Akkor is, amikor anyám többnyire akkor csinálta, amikor nem nagyon volt mit enni. A család kertet művelt, így egy ideig volt friss zöldség és gyümölcs. Emellett napszámba jártak dolgozni, hogy legyen kenyér az asztalunkon. Édesapám kőművesként dolgozott, anya mellette segédmunkásként keresett pénzt. Én mégis mindig azt mondtam, az iskolában, hogy háztartásbeli, a munkája az, hogy gondoskodjon rólunk, a családjáról. Sokan nézték naplopónak, hiszen csak egy cigány család voltunk. 

Gyerekként fogalmunk sem volt arról, hogy mit is jelent a diszkrimináció. Nem ismertük ezt a kifejezést, de minden nap éreztük a bőrünkön. Gyűlöltem a tesi órákat, mindig minket választottak utoljára. Senki nem akart velünk lenni, olyan fájó volt mindig utolsóként ott maradni, és látni a többiek arcán, hogy nem akarják, hogy egy csapatban legyek velük. De azért német órán jó volt, amikor súgtam és megúszták, hogy karót kapjanak. Ilyenkor senkit nem érdekelt, hogy kinek milyen a bőrszíne. Talán ezért nem utáltak minket olyan látványosak, mert a sok megalázó és bántó helyzet ellenére mindig megmaradtunk segítőkészek. 

Szegények voltunk és ma is azok vagyunk. A szüleim éjjel nappal dolgoztak, azért, hogy nekünk több legyen, többre vihessük. Hálás vagyok nekik, hiszen a sok nehézség ellenére, mindig tisztességre, nyitottságra neveltek minket, és arra, hogy az embert a tetteik határozzák meg, és nem az, hogy milyen a bőrszínűk. Fontos, hogy tegyünk azért, hogy egy szebb és elfogadóbb országban élhessünk. 

A bejegyzést a Független Színház Roma Hősök workshop résztvevője készítette.