Legtöbbször én viszem a kislányomat óvódába. A portás minden reggel
ugyanazt a viccet mondja el, amint meglát minket: „Hova futsz, hé, te szépség,
hova futsz, te, elkapnak a cigányok, elkapnak és betesznek a zsákba”.
Mit
tehet, vagy mondhat az a cigány apuka, akinek a kislánya esténként fél a
cigánytól, aki elviszi őt egy zsákban? Mit tehetünk, ha a gyermekeinket idegen
emberek a saját népünk tagjainak hamis és sztereotíp cselekedeteivel tartják
félelemben? Te mit tennél, vagy mondanál, ha a portás bácsika az óvodában
beleplántálná a gyermekedbe a félelmet? Szóvá tennéd? És, ha szóvá tennéd, a
gyermeked is ott lenne? Mit tennél, ha ott lenne és végig kellene hallgatnia,
ahogy továbbra is misztikummal átszőtt sületlenségeket párosít a saját
csoportod tagjaival, ezzel együtt veled? Kívánjuk, hogy ezekkel a dilemmákkal
senki se találkozzon.
Alex Fifea, színművész, a „Nem láttál semmit!” c. színdarabban
személyes vallomását osztja meg velünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése