Farkas
Franciska színházi pályájának alakulásáról, cigány identitásáról, büszkeségéről
és saját hőséről, az édesanyjáról osztja meg gondolatait. Őszintén
mesél arról, hogy miért választotta a színészi pályát: „sok helyen dolgoztam
már életemben, de amibe a legtöbbet tudok beletenni, az a színészet.” Hőse az
édesanyja, Farkas Ágnes, újságíró, első diplomás a családjában, „tőle kaptam az
erőmet és a kíváncsiságomat a világra.” Franciska üzenete a fiataloknak: „ember
vagy, olyan, mint bárki más, mindenhez megvan a jogod, húzd ki magad bátran,
büszkén és csinálj, amit csak szeretnél.”
Mit jelent számunkra a család, a szülők és a testvérek? Mit teszünk meg a családtagokért és mit tesz értünk a család? Hogyan segíthetjük egymást az életben? A történetem az öcsémről szól, akire hősként tekintek az életemben. Gábor egyszerű ember, hatalmas szívvel, aki nagyon egyenes és strapabíró. A munkatűrő képessége igazi hősre vall, heti 5 napon át 16 órát dolgozik szakácsként, minden nap felkel, elmegy a munkába, mert ez a dolga. 18 éves volt, amikor kapott egy nagyon jó lehetőséget, hogy külföldön dolgozzon szakácsként, természetesen jóval több fizetésért, mint itthon. Ha elfogadja gyökerestül megváltozott volna az élete, de nem akarta egyedül hagyni anyát és engem sem. Csak mi vagyunk egymásnak hárman és soha nem hagynánk el egymást. Természetfölötti ereje van, úgy hozta az élet, hogy összeköltözött anyával, akiről egészségügyi okok miatt gondoskodni kell, de ezt sosem éltük meg problémaként, mi egyek vagyunk, szó nélkül teszi mindenki a dolgát -Gábor dolgozik, anya ve...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése